avagy a túlsúly lehetséges fizikai okai
Manapság egyre több a túlsúllyal küzdő ember. De hát nekünk nőknek ezt nem kell mondani, hisz szinte mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor elszaladtak velünk a kilók. Az ÉLET nagy rohanásában még talán tükörbe nézni is elfelejtünk és amikor végre belepillantunk, akkor jövünk rá, hogy szinte magunkra sem ismerünk. Hová lett a karcsú, csinos énünk, mi történt vele? Mikor és főként hogyan történt ez?
Akkor most nézzük meg tényleg, hogyan is történhetett? Először azt milyen fizikai okok állhatnak a háttérben.
Talán a legerősebb és a legtöbb következményt adó ok a STRESSZ. Az idő felgyorsult, így mi is kénytelenek vagyunk követni. De egy nap most is csak 24 órából áll. Lótunk-futunk egész nap, küzdünk a külső és a belső stresszel is. De ha még látszólag kifelé nyugodtnak is tűnik az életünk, a stressz láthatatlanul is belopakodhat az életünkben. Lássuk milyen hatása is van a stressznek a szervezetünkre.
- A táplálkozás zavara
Amikor sok a feladat, rohanás, stressz, akkor nem érünk rá elmenni a piacra, bevásárolni, kényelmesen odaállni a tűzhely elé és elkészíteni a számunkra legfinomabb, legegészségesebb ételt. Helyette mit csinálunk? Jöhet a gyors kaja, a futtában bekapott szénhidrát, ami gyorsan csökkenti az éhségérzetünket és már rohanhatunk is tovább. Este pedig, amikor végre hazaérünk olyan fáradtak vagyunk. A jól végzett munka és teljesített feladatok után igazán megérdemlünk egy kis jutalmat (akármilyen késő is van), ami persze megint csak egy kis szénhidrát, édesség, nasi, melegszendvics stb. elnyúlva a TV előtt. Így még azt sem vesszük észre mikor lakott jól a szervezetünk. A túlzott szénhidrát bevitelnek egyenes következménye a hízás, hisz a májadnak valahová el kell raktározni a sok felesleges cukrot, és hol lenne a legjobb helyen amikor már nincs más lehetőség, mint a zsírsejtekben.
- Hormonrendszeri hatások – csak nagyvonalakban
Amikor a minket ért stressz mennyisége meghaladja azt, amit még a szervezetünk ki tud egyensúlyozni, akkor lassan a mellékvesénk – ami különböző folyamatok, szabályozások sorával segít nekünk túlélni a stresszt – kezd elfáradni. Ha ez bekövetkezik a szervezetünket lassított üzemmódba kapcsolja, hogy továbbra is bírjuk a strapát. Vagyis lelassulhat a pajzsmirigy működése (pajzsmirigy alulműködés), ami szintén hízáshoz vezethet. Blokkolhatja a progeszteron hormon sejtbe jutását, vagy épp lophat belőle, így hozzájárulhat az ösztrogén dominancia kialakulásához, és mint tudjuk az ösztrogén egy zsírimádó hormon (minél több zsír, annál több ösztrogén, minél több ösztrogén, annál több zsír), előszeretettel raktározza magát a zsírsejtekbe és nehezen ürül ki. Tehát nehezítve lesz a fogyás. Mivel a cukor-inzulin háztartás szabályozásában is van szerepe, amikor fárad a mellékvesénk ez a terület is sérülhet, azaz elvezethet inzulin rezisztenciához, akár cukorbetegséghez. És ismét eljutottunk a hízáshoz.
- Alváshiány
Amikor sok a stressz, sok a gondolat. Állandóan jár az agyunk, mit és hogyan kell még elvégezni, mit felejtettem el, milyen atrocitások értek napközben, ki hogyan állt hozzám és én hogyan álltam hozzájuk. Megannyi kérdés és lehetséges válaszok, megoldások, reakciók és ellenreakciók sora kavarog a fejünkben. Az agyunk éjszaka próbálja meg feldolgozni a nappali eseményeket, érzéseket, gondolatokat, de ha túl sokminden van, képtelen megnyugodni és ez ahhoz vezet, hogy akár fél éjszaka csak forgolódunk a nagy gondolatzajban. Reggel pedig úgy ébredünk, mint akin átment az úthenger. Ha ez csak egyszer-egyszer fordul elő nincs baj, mert még tud kompenzálni a szervezet, de amikor napok, hónapok, Isten ne adja évek hosszú sora alatt folyamatossá válik, belép az előző pont, a mellékvesénk és annak minden következménye.
- Gyógyszerek
Néhány gyógyszer tartós, vagy akár csak a rövidtávú szedése is hízáshoz vezethet. Ilyenek lehetnek az antidepresszánsok, kedélyjavítók, egyes vérnyomás szabályozó gyógyszerek, szteroidok, hormonpótló készítmények, fogamzásgátló tabletták. Némelyiknek vízvisszatartó hatása van, mások az étvágyat fokozzák, vagy a hormonrendszerre gyakorolt hatás miatt váltanak ki hízékonyságot. Természetesen ez mindig egyéni érzékenység függvénye.
- Újabb elmélet – Kórokozó és toxinjai
Anthony William (Gyógyító médium) szerint az Epstein-Barr vírus (EBV) bizonyos (vagy több) fejlődési szakaszában a májban raktározza magát, és inaktív állapotában is építi a kis hadseregét. Azért a májban, mert a máj a test szűrője, ezért itt halmozódnak fel bizonyos méreganyagok (PL: higany, dioxinok, egészségtelen zsírok, és egyéb mérgek, hulladékanyagok), melyek az EBV vírus kedvenc táplálékai. Eközben pedig, a vírus is tetemes mennyiségű toxikus anyagot termel, arról nem is beszélve, hogy az időközben elhalt vírusok is hulladékanyagot jelentenek. Az így túlterhelt, lelassult, esetleg zsírosodásnak indult máj is hozzájárulhat a hízáshoz.
- Mozgáshiány
Igen ezt is meg kell említeni, mert bármilyen furcsán hangzik, ez is stressz a szervezetnek. Az egészséges (nem a túlzásba vitt) testmozgás sok segítséget ad a szervezeted működéséhez, amellett, hogy stresszcsökkentő hatása is van. A mai ember pedig sokat ül és keveset mozog. Ül a kocsiban, a buszon, villamoson, a számítógép, a tévé előtt. Fáradtak vagyunk (már tudjuk miért). Márpedig, ha több kalóriát viszünk be (még ha az bármilyen kevésnek is tűnik), mint amennyit a szervezetünk el tud égetni, akkor megint a hízásnál lyukadunk ki.
Bizonyára még számos egyéb okot is lehetne találni a súlygyarapodás hátterében, de azt gondolom kijelenthetjük, hogy a stressznek igen nagy szelet jutott ebből a tortából.
Nálad melyik pont játssza a legnagyobb szerepet a hízásban? Ki tudsz választani egyet, vagy ebben a sorrendben jöhet az összes?
Bármelyik is igaz rád mi segíthetünk elindulni a változás felé. Nézz körül a honlapunkon és ha megtetszik valami, beszéljünk!